A magyarok ősi építészte hűen tükrözi őseink hitvilágát.
A bejegyzés Dodnar Erika: A magyar házak mágikus ereje című könyvéből származik. Érdemes elolvasni!
A ház külső formája
A legtöbb régi nagy kultúrában a ház a Világegyetem kicsinyített mása volt, amelyet az adott hitrendszernek megfelelően tájoltak. A magyar parasztház formája általában egy hosszú téglalap volt, amely a rövidebbik végével az utcafrontra nézett, és az utcafront felé a tetőt egy ágasfa tartotta. Ezt az ágasfát Boldogasszony fájának nevezték és a házat, amikor csak lehetett keletre tájolták. Ez az ágasfa nem azonos a ház belsejében található tartóoszloppal, amelyet szintén Boldogasszony fájának nevezünk.
A Boldogasszony maga az Istenanya, akit meséinkben Tündér Ilonának hívunk, így ez az ágasfa más néven Tündér Ilona fája. A házat hosszában egy mestergerenda osztja, melynek faragása a tejutat jelképezi.
A Tejút a népi csillagászat nyelvén Tündérek útja, Hadak útja, Lelkek útja, a Tejút végénél fekvő Szíriusz csillag pedig a Tündérfő. A mestergerenda jelképezi a Tejutat, a mestergerenda végénél lévő Boldogasszony fája pedig nem más,mint a Tündérfő csillag, vagyis az Istenanya lakhelye, szép Tündérország, amit az előtte virágzó kiskert is jelez.
A mestergerendát középen keresztező gerendák metszéspontja az emberi lélek megnyilvánulási helye, az a pont, ahol a lélek belép az anyagi világba. Tündérországból indul, végigutazik a tejúton, és a gerendák metszéspontja által alkotott téridő – kapun át megérkezik a világunkba.
A Tejút a lelkek országútja, a magyar lelkek a Nagy Kutya csillagképből , a Szíriusz felől érkeznek. A Nagy Kutya csillagkép csillagait oly módon is összeköthetem, hogy kutya helyett hátranéző szarvast formázzon. Ez a hátranéző, guggoló szarvas, őseink legjellemzőbb szarvas- ábrázolása. A szarvas az Anyaisten szimbóluma, a magyarság vezető állata. Hunort és Magyart a Csodaszarvas, az Anyaisten vezette Tündérországba. A keletelt házak és a keletelt templomok tájolása éppen erre a csillagra mutat: Tündérországra, a Szíriuszra. Népmeséink elmondják miként lehet oda eljutni. Elmondják mikor, hol és hogyan.
A palócok minden hajnalban, amikor a Nap felbukkant Boldogasszony fájánál, imádkoztak, üdvözölték a Teremtőt, és áldását kérték a napra, arccal Tündérország felé. A Szíriusz csillag, Istenanyánk csillaga évente egyszer, július 23.-án együtt kel a Nappal, vagyis ilyenkor Napba öltözik. A Nap az Istenanya gyermekének, Jézusnak a szimbóluma.
Amikor az ember szeretne a Földről hazajutni Tündérországba, először is elindul a Tejúton táltos lován, a táltos ló a Nap állata a mesében, ezért eszik parazsat a mesében, és a térkép szerint a tejút felső végénél megtalálja igazi hazáját. Őseink ezt a csillagtérképet emlékeztetőként beépítették házaikba, elmondták a meséikben, ráhímezték ruháikra, az abroszaikra, az ágyneműjükre. Manapság mindez csak mesének tűnik, és legtöbben legfeljebb mosolyognak rajta, pedig ki tudja, valóban mese-e az a mese.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése